- nyitott rendszerű kandalló

- zárt rendszerű kandalló

- kemence

- cserépkályha

Kezdjük a legrosszabb hatásfokú megoldással, a nyitott rendszerű kandallóval.

Ennél a megoldásnál a kandalló tűzterének nincs ajtója. Az égéshez a levegőt a helyiségből veszi és a forró füstgázok az égőtér után minimális hűléssel távoznak a kéménybe. A tűztér fala és a füstcső körül felmelegedett levegőt a helységbe vezetjük.

Az égéskor keletkező hő nagy része a füstgázokkal távozik. A szobába a tüzelőnyíláson sugárzó hő, valamint a tűztér falazata mellet áramló felmelegedő levegő révén jut meleg.

Meleget csak addig ad, míg ég a tüz a kandallóban. Utána a kémény huzata miatt folyamatosan viszi ki a meleg levegőt a helységből. Erdő-tulajdonosoknak ajánlott.

Hatásfoka nem értelmezhető.

A következő a zártrendszerű kandalló.

Ennél a kandalló megoldásnál a tűzteret légmentesen zárható ajtóval látják el. Az égéshez szükséges levegőt vagy a kandallóajtón és az ajtó körül elhelyezet szabályozható nyílásokon, vagy a rostély alá, építéskor bevezetett külső levegő csövön keresztül juttatjuk be. A külső levegő bevezetése az előnyősebb, mert az égés így nem a szoba légteréből vonja el az oxigént.

A hőleadása ugyanúgy történik mint a nyitott rendszer esetén, de a zárható ajtó  és légbevezető nyílások révén  nem hűti a kéményen keresztül a szobát, ha  már nem tüzelünk.

A kandallókat elsősorban oda ajánlom ,ahol a gyors felfűtés a fontos - mivel rövid idő alatt nagy mennyiségű hőenergiát tudnak leadni - és van idő folyamatosan tüzelni őket (hétvégi házak, üdülők).

Hatásfoka: 15-30%

A modernebb kandallóbetéteket vizes hőcserélővel látják el, amely a lakás központi fűtésére csatlakoztatható. Ezek a hőcserélők plusz hőt vonnak el a távozó füstgázból, így megemelik a  a kandalló hatásfokát. Ráadásul  több helyiség is fűthető a kandalló révén.

Hatásfok: 50-60%

A kemence

A kemence a régi magyar paraszti élet legfontossabb fűtőeszköze volt.

Igen jó a hatásfoka, mivel a tüzelő elégésekor keletkező füstgáz a kemence búbjában fordul egyet. Ekkor igen sok hőt lead a kemence falazatának, majd visszaérve a kemence szájához a füstben lévő, még éghető gázok is elégnek. Ezáltal a fa és egyéb fás anyagok a legtökéletesebben ebben a szerkezetben égnek el. A távozó füstgáz hőfoka alacsonyabb mint a kandallóknál. A hőt elsősorban hősugárzás formájában adja.

A kemence másik előnye a nagy tűztérből adodik. A fán kivül bármilyen száraz növényi származék is elégethető benne.

A kemencét olyan helyen érdemes építeni, ahol a lakás stílusához illik, vagy ahol nagy mennyiségű nővényi hulladék (kukorica szár, száraz nyesedék, gallyak) keletkezik, illetve sütni szeretnének kenyeret, esetleg egyéb tészta-féléket.

Hatásfoka: 60-75%

A cserépkályha

A cserépkályhákbam mérettől és formától függően, a tűztérből távozó füstgáz 3-12 m utat tesz meg a kályha belsejében épített füstjáratokon mielőtt távozik a kéménybe. A füstjáratok falazata folyamatosan hőt von el a füsttől, így érhető el, hogy a lehető legkevesebb hő távozzon a kéményen keresztül. A falazat a felvett hőt a fűtendő helyiségnek sugározza le.

A kályha felfűtése után a kályha ajtót bezárva a kémény felé megszünik az áramlás, így a felforrósodott 7-14 mázsa kerámia órákon keresztül melegen tartja a helyiséget.

A szakszerűen méretezett és megépített cserépkályhák napi kétszert 1-1,5 óra fűtéssel 24 órán át biztosítják a helyiség megfelelő hőmérsékletét.

Lakásokba, folyamatosan fűtött helyiségekbe ajánlom, mivel  8-12 órán keresztül viszonylag állandó hőmérsékletet biztosít és  nem kell folyamatosan tüzelni. A legjobb hatásfokkal rendelkezik.

Hatásfoka: 65-80%

A cserépkályhákba is beépíthető vizes hőcserélő, amely a lakás központi fűtésére csatlakoztatható. A cserépkályháknál a hatásfokot nem növeli, de az alapvetően egy-két helyiség fűtésére alkalmas kályhával több helyiséget is tudunk így fűteni.